Leírás

Volt egyszer egy nagy királyunk, Aba Sámuel, aki soha nem volt Sámuel, csak az elrejtés homályát borították rá ezzel a névvel. Ugyan úgy, mint ahogy nemes tetteit, szkíta erkölcsét hazudták el az elmúlt évezredek alatt, hogy ránk, kései utódaira egy lehetetlen, erőszakos, gőgös király képét hagyták, akit megvetni és feledni kell. Aba Soma királyságának idején zajlott a magyar társadalom átalakítása, amikor a szabad magyarságot formázták a megalázó és kifosztott jobbággyá. Amikor az első király a pápának már hűbériséget fogadott, és éppen a német- római császár akarta országunk függetlenségét megrabolni, akkor jött el az ő ideje. Ez a király volt az, aki próbált ellenállni ennek a jobbágyító folyamatnak, és visszatérni a vérszerződés alkotmányhoz, ami kimondta “Magyar a magyarnak alárendeltje nem lehet, a szerzett és a termelt javakat egyformán kell szétosztani, mert a magyarok tiszteletben tartják mindenkinek a sorsát.”

III. Henrik német-római császár, aki Pannónia kiszakításával vissza akarta állítani Nagy Károly frank birodalmát, többször támadt haddal országunkra, hogy hűbéresévé, adófizetőjévé tegye a magyar királyt. Aba Soma a bukás ellenére is a nép “Abája” Atyja maradt, minden árulás, lejáratás, hazugság ellenére.

Ez a történelmi regény harmadik királyunk életútját mutatja be, egy varázslásokkal, szerelemmel, ármánykodással zajló, veszedelmekkel teli évszázadban.