Tündér Nóri: Rontás virágai

Előszó:

Kedves Olvasó! Nem mindennapi szöveggyűjteményt tárok most Ön elé. Részben saját írásaim, részben másoktól vett idézetek. A szövegekben az életünkre, történelmünkre ezer éve ható rontást kívántam megmutatni. Milyen egyszerűen és természetesen ferdítenek el ártó kezek tényeket, hogy szégyenben élünk, érezzük magunkat rosszul, vagy teremtsük meg az önbeteljesítő gonosz jóslatot. A bemutatott nagyobb történelmi eszmék pedig, azok a gyalázatok népünkön, amelyeket csak vér moshatott le. Volt is rendesen ok nélküli háborúság, halál, szenvedés, népünk utolsó 1100 évében. Szeretném gondolkodó embertársaimat rávezetni az apró aljasságokra, a hétköznapi ferdítésekre, hogy értsük meg hogyan működik valójában körülöttünk a világ. Amikor beszélek az új könyvemről és az emberek meghallják a címét: „A rontás Virágai”, rögtön Baudelaire ” A rontás Virágai” című művével azonosítják a témát. Pedig micsoda különbség van a két fogalom között! Míg Baudelaire saját leromlását foglalja versekbe, hiszen a romlást magának okozta, addig e könyvemben népünk 1000 éve tartó testi-lelki megrontását igyekszem megmutatni. Mert bizony az ügyesen megfogalmazott, és megszervezett romboló gondolatok, és gyilkos helyzetek sokszor tolultak jóhiszemű, gyanútlan népünk életébe. Mert amit a magyar ember nem tenne meg, azt másról sem feltételezi. Biztosan nem ért egyet Ön, kedves olvasó, e sok irányba felvetett megállapításokkal, tényekkel. De e könyv megírásával nem is ez volt a célom. Nem élünk egyformán, hiszen mindenkinek más a sorsa, az életfeladata, ami meghatározza gondolkodásunkat, meglátásainkat a világ dolgairól. Ez így van rendjén! Sőt! Aki nagyon ellenzi a felvetett dolgokat, lehetőséggel bír arra, hogy saját véleménye szerint írja le a könyvben szereplő témákat, helyzeteket. Hiszen semmi nincs kőbe vésve. Mindenki véleményét tisztelni kell! E könyv célja, hogy gondolkodásra bírja a kedves Olvasót, hogy lássa meg, az érdekek hogyan befolyásolták a megtörtént történelmi eseményeket, vagy őseink pusztulásra ítélt hitét, hogyan befolyásolták egy másik, de nem támogató eszme irányába. Az a sugallat, hogy népünknek nincsenek értékei, hogy mindent a szlávoktól, a nyugatról vettünk át, idejemúlt lett, és eljött az idő, hogy ráébredjünk, ezek tévtanok! Meg kell látni végre mik az értékeink, mert a saját közegünk tart meg, és visz tovább életünk útján. Ha a kedves Olvasó belegondol a felvett témák tartalmának mélyebb igazságába, rá kell hogy ébredjen, az ősi hitünk csodálatos, gyönyörű, és ez tartott meg bennünket több tízezer éven keresztül, és az ezeréves rontás se tudta véglegesen elfeledtetni, mert bennünk él, őseinkben gyökerezik